A mi karácsonyunk…bukósisak méret

pizza-329523_640Nálunk soha nem zajlik semmi egyszerűen, egy karácsonyi ünnep sem lehet ez alól kivétel. Hogy miért? Mert mi soha nem változunk meg, hiába van ünnep, mi ugyan úgy igyekszünk, de mindig elkésünk, és próbálunk összeszedettek lenni, de soha nem sikerül.

A családunk

Elég hangosak és nagy létszámú család vagyunk. Pedig esküszöm, semmi közünk sincsen még ükanyámra visszamenőleg sem a görögökhöz. Néha olyanok vagyunk, mintha egy bazi nagy görög lagziban lennénk. Persze a karácsony sem jelent ez alól kivételt.

A szokás az, hogy a férjem családjához megyünk, a szüleihez, akik minden féle földi jót készítenek. Valahol nem is bánom, hiszen nem rajongok a főzésért annyira, hogy jó pár fogásos menüsort alakítsak ki több fős vendégseregnek. Bevallom, így láthatatlanban, remélem, soha nem is kerül rá sor, utálnám.

Valahogy az időben odaérés valahová nekünk soha nem sikerül. Ha 5 órára kell menni, akkor mi biztosan fél 6-ra fogunk odaérni. Valamiért nem a mi erősségünk a pontosság. Mindenkinek van valami gyengéje, ez a miénk.

A vacsora

A kedves mamánál mindenkinek pontosnak kell lennie, ha nem akkor biztos, hogy szóvá teszi, és nem túl jó egész este ezt hallgatni. Mikor elindultunk, már tudtam, hogy a vesztünkbe rohanunk, hiszen 5 óra lett volna 10 perccel, és az út, ha sietünk is, akkor is 15 perces, még kiszállni, csomagok, kaja…szóval totál káosz az indulás.

Egy szerencsénk van, hogy velünk van a kis Nikolász, aki a legkisebb unoka, és amíg kicsi, mindent rá lehet fogni, így most is így történt ez, hiszen közöltük, hogy indulás előtt szépen összef… magát, és tisztába kellett rakni, új ruha, így nézzék el nekünk, hogy nincs túl öltöztetve amúgy sem.

Valamiért itt mindenki szereti, ha csilli villi ruhában vannak még a kicsik is. Azért had ne adjak már rá szegényre egy olyan ruhát, amiben tuti kényelmetlenül érezné magát. Így egy kalap alatt mindent kidumáltunk, és szerencsére folyamatosan adtuk egymásnak az ajtókilincset, így fel sem tűnt a röpke negyed órás késésünk.

Az este további része igen csak hangosan, és folyamatos evéssel jár. Nem tudom, hogy hány féle menü, de van leves, káposzta félék, halak, sütemények, és különböző köretek is, felsorolhatatlan mennyiségben. Még jó, hogy nem főzök otthon, mert ebből a giga mennyiségből jut mindenkinek még másnapra is. Ja, másnap arról ne is beszéljünk, ami szintén egy nagy rohanás, mert irány a nagyi, és újabb beláthatatlan adag étel, amit el kell fogyasztani.

Az ajándékok

Minden családnak más szokásai vannak. Van akinél a Jézuska hoz mindent, van akinél csak az ajándékokat, és az egyik ismerősünknél a Mikulás hoz karácsonykor is ajándékot. Szóval ahány család annyi szokás.

Mivel nem kevesen vagyunk, így az is idő, amíg minden ajándék megtalálja a gazdáját.

Nagy nevetés volt tavaly, amikor kiderült, hogy a Mikulás nem olyan bukósisak méretet hozott Bandinak, mint amekkora kellett volna, így majdhogynem beleesett a feje a sisakba.

Valami mindig van, így nálunk soha nem lehet unatkozni, de hét ettől szép a mi életünk, és a mi családunk.