A színházi táncos barátnőmnek a kislánya táncszőnyeget kapott

Az egyik legjobb barátnőm már kiskorában eltervezte az életét. Megdöbbentő látni, hogy amiket tizenéves korában kitalált, azok a dolgok apránként, de szépen lassan beigazolódnak. Minden álmát valóra váltja. Igaz, ezek reális álmok, olyan álmok, amelyekhez minden kapacitása, tehetsége megvan, mégis kevés embernek sikerül mindent, de mindent elérnie amit szeretne. Ez a barátnőm színházi táncos szeretett volna lenni. Már a középiskolát eszerint választotta meg, és a kis falujából ahol született feljött Pestre, hogy táncot, valamint színművészetet is tanulhasson. Aztán mikor leérettségizett, elvégzett egy közgazdasági egyetemet, hogy be legyen biztosítva, mivel nagyon jó agya van, ő simán elvégez egy egyetemet, és közbe táncot oktatott. Ezt követően egy színházi társulathoz is bekerült. Sőt, verbuvált egy egész jó tánccsapatot akikkel fellépésekre járnak, akárhová meghívják őket, mennek. Aztán most felvételizni szeretne a táncművészetire. Remélem sikerülni fog neki!

A történet most nem is róla szól, hanem a kicsi unokatestvéréről, aki szintén lány és imád táncolni, és a barátnőm nyomdokaiba szeretne lépni. Ha egy kisgyerek példaképnek tekint, az csodálatos, de egyben nagy felelősség is. A barátnőm, Lili, tisztában is van ezzel, így igyekszik a tőle telhető legjobb módon példamutató életet élni. Sportol, szórakozik és tanul is, de rendesen!

El is érkezett a várva várt kis unokatesó, Zsófi születésnapja. Lili sokáig tanakodott, hogy mit adhatna neki. Amikor együtt kávéztunk, többek között ez is szóba került.

  • Segíts! Nem tudom mit adhatnék a Zsófinak szülinapjára. Pedig valami nagyon jót szeretnék, elvégre számít rá, hogy tőlem valami irtó jót kap!
  • Jól van, megpróbálhatok segíteni, de te ismered igazán…
  • Ismerem, de őszintén? Most ötletem sincs!
  • Na akkor kezdjük az elején… mit szeret?
  • Hát táncolni! Meg egy kicsit énekelni is, nagyon szereti a táncos és énekes tehetségkutató show-kat! Mikor a szülei megengedik, hogy tévét nézzen, szinte csak azt nézi!
  • Hmm… de  tévéjük már van!
  • Na meg a tévé árak manapság nem az én pénztárcámra vannak szabva.
  • Akkor esetleg… balettcipő? Az én húgom azt kapott, és nagyon imádja! Be is íratták balettórákra csak ezért!
  • Hát az a baj, hogy ő nem nagyon szereti a balettet… nézni még talán igen, de táncolni már nem. És mielőtt megszólalnál, a néptánccal is ugyanígy van, tehát a néptáncruha is kilőve!
  • Akkor milyen táncot szeret egyáltalán?!
  • A modern táncokat.
  • Hajjaj… nem túl pici még ahhoz?
  • Nem hiszem, a modern táncból is több fajta van, így van olyan is, amelyeket bátran táncolhatnak kisgyerekek is. Azonkívül ők mindig azt szeretik amit a felnőttek csinálnak…
  • Na jó, nincs ötletem. De ha bármi eszembe jut, kereslek!
  • Oké, mindenképp hívj fel, ha eszedbe jut valami!

Ezután elköszöntünk egymástól és Lili megígértette velem, hogy mindenképpen keresem, ha eszembe jut valami.

Mivel a barátnőmnek ilyen fontos volt ez a dolog, nekiláttam én is a keresésnek, bóklásztam az interneten, kerestem játékokat, aztán egyszer csak rátaláltam: táncszőnyeg. Amint eszembe jutott, rögtön fel is hívtam a barátnőmet.

  • Szia! Rájöttem, hogy mit kell adj az unokatestvérednek! Nem is tudom hogy nem jutott eddig még eszünkbe! Táncszőnyeget! Imádják a gyerekek, sőt, még a felnőttek is élvezik! És most találtam egy weboldalt, ahonnan nagyon olcsón lehet rendelni, és nagy a választék is! Ráadásul garanciát is adnak rá!
  • Táncszőnyeget? Az nem kerül több tízezer forintba?
  • Dehogy is! Ezen a weboldalon nagyon sok akció van!

Még aznap délután átjött a barátnőm, és megmutattam az oldalt, ahol találtam akciós táncszőnyeget.

  • Nahát! Ezek tényleg jók! Nem is hittem, hogy ilyen olcsón lehet manapság kapni… bezzeg az én gyerekkoromban… hiába kértem a szüleimet, hogy vegyenek, azt mondták túl drága.
  • Akkoriban tényleg drága volt. De manapság, már annyi választék van a játékokból, hogy megéri körbenézni mindenhol, nem csak a legnagyobb, a tévében sokat reklámozott játékáruházakban, hanem több helyen is, és biztosan találsz olcsót! Mint ez itt! – mutattam a képernyőre.
  • Jaj ezek olyan jól néznek ki! Nekem is kell! – mondta Lili.
  • Na, akkor rendeljünk kettőt! Vagy tudod mit? Rendeljünk hármat, mert akkor nem kell postaköltséget fizetni!
  • De itt rengeteg játék van, rendelhetnénk a kis tesóidnak is! – mondta nekem.
  • Hát, most nincs pénzem, de ha lesz a szülinapjuk, vagy karácsony, tuti erről a weboldalról fogok rendelni… Kinek van kedve hatalmas játékboltokat járni? És végig nézni mindent, ha sokkal egyszerűbb módon is lehet, itthonról kényelmesen játékot rendelni?
  • Na, látod ebbe van valami. Mostanában annyit dolgozom, hogy nincs időm vásárolgatni. És nem akarom az utolsó pillanatra hagyni Zsófi ajándékát!
  • Na! Akkor tudod mit? Ha tetszik, rendeld meg a táncszőnyeget most és kész!
  • Biztos?
  • Biztos. Vagy talán el tudsz képzelni olyan eshetőséget, hogy ne tetszene neki?
  • Nem tudok!
  • Na akkor?
  • Akkor megrendelem.

Lili fel is hívta a játékwebshopot, és nagyon kedvesek voltak az eladók. Elmondtak mindent a termékről, és mindennel kapcsolatban tájékoztatták a barátnőmet. Aztán meglepően gyorsan, szinte pár nap alatt kihozták a játékot. A barátnőmnek külön tetszett, hogy nem volt muszáj előre utalással fizetni, ugyanis utánvéttel is kifizethette a futárt. A futár kedves volt nagyon, és a játék szép állapotban, újonnan megérkezett. Minden tartozéka megvolt. A barátnőm egy köszönő levelet is írt a webshopnak, amelyben kifejezte háláját aziránt, hogy a termék gyorsan megérkezett, és a játék minőségi és szép. A webshop válaszolt, miszerint szívesen állnak máskor is rendelkezésre. Szerintem én is tőlük fogok rendelni legközelebb!

Elérkezett a várva várt nap. De vajon melyik ajándéknak örült a legjobban? Hát természetesen a táncszőnyegnek. Amint kibontotta a csomagolópapírba bontott csodát, felugrott örömében és össze-vissza puszilgatta Lilit. Aztán odafutott apukájához, és ujjongott:

  • Apa! Apa! Ugye kipróbálhatom az új táncszőnyegemet? Most, most akarom kipróbálni! Most, most, légysziiii!
  • Jól van kislányom, csak hagyd ebbe ezt az ugrálást és ne sikíts, mert kiszakad a dobhártyám!

Erre kicsit elcsöndesedett, aztán megint elkezdte zaklatni az apját, míg végül apuka rákötötte a táncszőnyeget a tévére, és bekapcsolta neki. Zsófika ezután sorra kihívta a vendégeket egy táncpárbajra, és természetesen mindenkit porig alázott. Még én is táncoltam egy jót, pedig nekem nem is kenyerem a tánc.

De a legjobban természetesen a Lilivel való táncot élvezte, ő volt számára az igazi ellenfél, hiszen Lili nagyon ügyesen és gyorsan mozgott akár csak Zsófika. Az első párbajt meg is nyerte. Zsófi visszavágót követelt! Lili állta a sarat, végül viszont Zsófi győzedelmeskedett. Az állás 1-1. Következett a nagy utolsó összecsapás! Sokáig tartott a tánc, már nagyon nehéz mozdulatokat kellett megcsinálniuk, és végül… az eredmény… döntetlen lett. Zsófi nagyon kifáradt, de nem csak ő, hanem a vendégek is. Így megbeszélte Lilivel, hogy majd máskor még játszanak, és megmérkőznek, hogy ki a jobb. Végül tehát a vendégek hazamentek, és Zsófika is aludni tért. De lefekvés előtt még azt mondta Lilinek, hogy ez volt élete legjobb napja. Hát nem édes?