Családi hagyomány, és a nyitott bukósisak

Még a karácsonyi szünetben meglátogattuk a párom családját. Az ő szülei nem magyarok. Igaz, itt élnek már régóta ők is, de a hagyományaikat tisztelik.

Sokszor eszembe jut az a történet amit még anno olvastam, hogy ne menj hozzá külföldi férfihez, mert mi lesz veled?. Én szerencsés vagyok, mert nincs okom panaszra, mi voltunk a férjemnek az elsők mindig, és ez azóta sem változott. Persze nem valami messzi országból való, akit mondjuk annyira befolyásolja a vallása.

A rémtörténetek

father-656734_640Emlékszem, mikor kamasz voltam, sokat olvastam. Hozzá kell tennem, akkor még volt időm ilyesmire. Manapság már egy könyv egy hónapig tart, mert mire eljutok odáig, hogy elolvassam, addigra elalszom a kimerültségtől.

A könyv akkoriban eléggé közismert volt, és sokan olvasták. Talán ha jól emlékszem, még filmet is csináltak belőle, de erre nem emlékszek pontosan. A történet lényege az volt, hogy egy külföldi férfi elvett egy amerikai asszonyt, pár év után úgy gondolta, hogy ez így nem megfelelő, és a született leánnyal az ő szülő országába távozott. Persze ott a nőknek igen csak kevés joga volt…azt hiszem sokak számára ismert a dolog. Na akkor még nem gondoltam volna, hogy nekem is külföldi párom lesz.

A bejelentés

Emlékszem, amikor bejelentettük, hogy összeházasodunk, sokan féltettek. Én persze nem féltem semmitől, hiszen fülig szerelmes voltam. Igaz apósom eléggé mogorva ember volt még akkoriban, de hát az unokák jöttével az ő szíve is meglágyult.

Ritkán van lehetőségünk a család többi tagjával találkozni, mert igen csak mesze laknak. Viszont ha együtt vagyunk, minden szóba kerül, hiszen az egész évet kell kibeszélni. A munka, a földek, a hobbi, a motorozás, a nyitott bukósisak…

Jó lenne, ha többször lenne lehetőségünk arra, hogy találkozzunk, vagy esetleg közelebb laknánk egymáshoz, hiszen fontos a család, még ha kilóméterek is választanak el minket egymástól.